Alacsony színvonal

LEAN ON ME / I WON'T FALL OVER

13 notes

Fél kiló kábítószert találtak a zenésznél

sutyerak:

úgy látom a mai Dep’art koncert elmarad :(

"Az együttesük stílusát pszichedelikus-progresszív rockként határozta meg. Ezt az olyan zenére mondják, amit a különböző drogok hatása inspirál és a drogfogyasztás utáni módosult tudatállapot hangulatát igyekszik visszaadni."

5 notes

Dévényi Ádám - Jó éjszakát, Isten bácsi

Tudom, hogy ilyenek miatt már senki nem hallgat meg semmit, de ez a legszebb magyar dal szerintem.

23 notes

http://alacsonyszinvonal.tumblr.com/post/92428062349/het-eves-koromban-szuleim-jegyet-vettek-nekem-a

itt-a-peti:

alacsonyszinvonal:

Hét éves koromban szüleim jegyet vettek nekem a Misi Mókus c. színdarabra, annak örömére, hogy az volt az első könyv, amit életemben elolvastam. Sajnos valami családi balhé miatt nem tudtunk elmenni, ezért anyukámék kinéztek egy másik előadást pár héttel későbbre. Akkor Nagykőrösről jöttünk fel…

Jojo, de ma mikor kezdtek?

Így vagyon megírva: 19:00 - 19:40 Duke Bluebeard / 19:45 - 20:20 Szagos Hörigekkók / 20:30 - 21:00 Demjén Hirst / 21:10 - 21:40 Somersault Boy / 22:00 - 02:00 Ї3§3Ł $ΔuNĐ §y$†€M

23 notes

Hét éves koromban szüleim jegyet vettek nekem a Misi Mókus c. színdarabra, annak örömére, hogy az volt az első könyv, amit életemben elolvastam. Sajnos valami családi balhé miatt nem tudtunk elmenni, ezért anyukámék kinéztek egy másik előadást pár héttel későbbre. Akkor Nagykőrösről jöttünk fel és már eleve késésben voltunk, ezért apukám kicsit gyorsabban hajtott, ezért viszont kicsit megállították a rendőrök büntetés-kiszabás szándékával. A procedúra azonban elég hosszadalmas volt, így mikor már ötödik perce beszélgettek a kocsi előtt, sírva kiugrottam a kocsiból és azt üvöltöttem, hogy

"EZT NEM HISZEM EL! MÁR MEGINT NEM FOGOM LÁTNI A MISI MÓKUST!"

Erre a biztos urak annyira meglepődtek, hogy összehajtották a cédulát, büntetés helyett szóban megrótták édesapámat és további balesetmentes közlekedést kívántak.

Filed under aztán odaértünk.

22 notes

Minden bizonnyal az utobbi idoszak legkinosabb 20 percen vagy inkabb 20 orajan vagyok tul

keserupirula:

Az tortent, hogy Slacival eljottunk meglatogatni a nagyszuleit Nagykoroson, ahol a lottozoban az occsenek valo horoszkopos kaparos sorsjegy vasarlas kozben kiderult, hogy Slaci nagymamaja elfelejtette a szulinapomat, ami juniusban volt. Ezzel nem is volt semmi gond, egyaltalan szora sem lett volna…

a legszebb az egészben, hogy nekem végig a Weezer-féle Buddy Holly ment a fejemben

18 notes

i4merror:

elég sok filmet meg sorozatot láttam már és biztos lesz még néhányhoz szerencsém, de abban biztos vagyok hogy soha, semelyik befejezésén nem fogom még csak megközelítőleg sem felkúrni úgy az agyam, mint a twin peaks első évadjának végén

a kurva anyádat david lynch

azért a második évad befejezése még képes azt is überelni

18 notes

Rövid képes beszámoló az egri másnapról. Sajnos előző este mind a Somersault Boy, mind a Gustave Tiger koncertje elmaradt az eső miatt, ám a fiatal zenészek jókedvét ez nem befolyásolta. A kiadós bulizás után kissé nehezen indult az új nap (1. kép), amit a napszemüvegviselés és a kényelmetlen testtartások felvétele is jelez (2. kép). Aztán lassan mind hazaindultunk, előtte még belefért egy lakoma is. Mindannyiunk legkedvesebb Rolandja még gyorsétteremben is ügyet intéz (3-4. kép), láthatóan komoly és fontos dolgokat. Ő már csak ilyen!

Filed under yolo 2000 eger

15 notes

Találtam egy képet, amire már nem is emlékeztem. Volt a gimiben egy ökörködős zenekarunk, a Peking Panzió (ez itten olyan 2006 körül lehet, a Fazekas fizikatermében). Évekkel később a kövér standupos csávó már bőven a Tokyo Hotel-láz lecsengése után elsütötte ezt a poént. Elképzelhető, hogy még látta is anno valamelyik fellépésünk egyikét, mert fenn volt youtubeon és a legnagyobb döbbenetemre emberek meg is nézték, pedig elég rossz volt. Azért merek róla most már beszélni, mert már az összes videót leszedték hálistennek. Én nem tudtam még gitározni, a szintisünk rendre összekeverte a dúrt meg a mollt, Máté haverom bal fent pizzásdobozokon dobolt, a bal alsó srác meg Pista, a szaxis, akinek úgy szólt a szaxija a 10 év vakáció után, mint a hajókürt. Nem jó értelemben. Ilyen dalaink voltak, hogy A legjobb torreádor, meg hogy Szeretem a sportot, a visszatérő dalunk pedig Bíró Icáról szólt. Csak két koncertünk volt, a bemutatkozó és az egy évvel későbbi újraösszeálló és örökre feloszló koncertünk. Ezen a képen még mind szüzek voltunk. Más nem jut eszembe erről a képről. 

Találtam egy képet, amire már nem is emlékeztem. Volt a gimiben egy ökörködős zenekarunk, a Peking Panzió (ez itten olyan 2006 körül lehet, a Fazekas fizikatermében). Évekkel később a kövér standupos csávó már bőven a Tokyo Hotel-láz lecsengése után elsütötte ezt a poént. Elképzelhető, hogy még látta is anno valamelyik fellépésünk egyikét, mert fenn volt youtubeon és a legnagyobb döbbenetemre emberek meg is nézték, pedig elég rossz volt. Azért merek róla most már beszélni, mert már az összes videót leszedték hálistennek. Én nem tudtam még gitározni, a szintisünk rendre összekeverte a dúrt meg a mollt, Máté haverom bal fent pizzásdobozokon dobolt, a bal alsó srác meg Pista, a szaxis, akinek úgy szólt a szaxija a 10 év vakáció után, mint a hajókürt. Nem jó értelemben. Ilyen dalaink voltak, hogy A legjobb torreádor, meg hogy Szeretem a sportot, a visszatérő dalunk pedig Bíró Icáról szólt. Csak két koncertünk volt, a bemutatkozó és az egy évvel későbbi újraösszeálló és örökre feloszló koncertünk. Ezen a képen még mind szüzek voltunk. Más nem jut eszembe erről a képről. 

19 notes

Diplomás-doktoros szelfik szezonja van és nincs is baj azzal, hogy valaki büszke arra, amiért megdolgozott. Érdekes, hogy nekem az utolsó egyetemmel kapcsolatos facebook-aktivitásom a szakdolgozat leadásom napján volt, ami inkább csak ürügy volt arra, hogy kiposztolhassam Falcotól a Helden von Heute-t, ami akkor jobban része volt az életemnek, mint a szakdolgozati témám. 

A diplomaosztóm például teljes csendben zajlott immáron fél éve, mindössze egy képet láttam, amit apám fotózott. Állok a sorban, várva a diplomámra és míg a többiek vigyázban állnak, én addig unott arccal meredek magam elé a falnak támaszkodva a még mindig egy számmal nagyobb ballagási öltönyömben.  

Mivel nem posztoltam róla semmit, ezért a legtöbb középtávoli ismerősöm általában nagyon meglepődik, hogy lediplomáztam anélkül, hogy szembejött volna vele a facebookon tízszer különböző fotósorozatok formájában.

Pedig igazán csinálhattunk volna egy fotót, amint keserupirulával a diplomaosztó után félórával a Szentkirályi utcai kínaiban lakomáztunk. Rettenetesen kényelmetlenül éreztem magamat az öltönyben és az adag is túl nagy volt, de azért megettem, mert ha valamit megtanultam az elmúlt években, az az, hogy kaját nem hagyunk ott, ha fizettünk érte.

80 notes

When the Wind Blows (Jimmy Murakami - 1986)

Hosszú idő óta ez volt az első film, aminek a megnézése után órákig szomorú voltam, pedig semmi olcsó sajnálatra nem apellál ez a film. Hidegháborús filmből biztosan nem láttam jobbat és megrendítőbbet. Amúgy a Fel!-ben van az a híres ríkatós jelenet, ahol végigpörgetik a házaspár életét, na nyilván itt sem újdonság, de elég hasonló formában már ebben is benne van, csak kevésbé diznisen. 

(Source: mabellonghetti)